pártfogói csoport
kortárssegítő program javítóintézetben és büntetés-végrehajtási intézetben
A csoport vezetői: Kerezsi Klára, Gosztonyi Géza, Both Emőke és Horváth Sarolta
Jelentkezés minden év szeptemberében
A pártfogás gyakorlata c. programot először 2003 szeptemberében hirdettük meg. A Kriminológiai Tanszéken 1963-83 között már folyt hasonló tevékenység, amely nagyban hozzájárult az akkori joghallgatók pályaválasztásához, s talán a börtönpártfogolás jelenlegi intézményesüléséhez is.
Az egyéves (két szemesztert felölelő) kurzus meghirdetését az indokolta, hogy a jogi oktatás keretében a gyakorlat-orientált órák száma meglehetősen alacsony. A hallgatók nagy többsége nem szerez tanulmányai során közvetlen tapasztalatot sem más társadalmi rétegek életmódjáról, szemléletéről, sem intézmények működéséről. A jogi pályán ugyanakkor akár bíróként, akár ügyészként, akár ügyvédként helyezkednek el, szükségük van empátiás és kommunikációs készségekre, a gyakorlati élet ismeretére. A program mindezek megszerzésére kínál alkalmat.
A tanév során a hallgatók megismerkednek a fiatalkorú elítéltekkel kapcsolatos utógondozói és pártfogói munkával. Szeptemberben és októberben elméleti órákon átveszik a munka szempontjából fontos tudnivalókat (büntetés-végrehajtási jog és szociális jog alapjai, a pártfogó felügyelet működése, kortárssegítés elméleti alapjai.) A gyakorlati órákon a Tököli Büntetés-végrehajtási Intézet, az Aszódi Javítóintézet, a Budapesti Fegyház és Börtön meglátogatására, és mindhárom intézményben interjúk felvételére kerül sor. Novemberben egy hétvégi tréning keretében felkészülnek a szabadulókkal végzendő gyakorlati munkára. Ezután a kurzuson résztvevő hallgatók párokban felveszik a kapcsolatot egy-egy a Tököli Büntetés-végrehajtási Intézetből vagy az Aszódi Javítóintézetből, illetve a Budapesti Fegyház és Börtönből március körül szabaduló fiatalkorú elítélttel, illetve növendékkel. A kapcsolattartás a fiatalkorú szabadulása után is folytatódik.
Az utógondozói párok feladata, hogy támogassák a fiatalkorút a szabadulásra való felkészülésben (munka, esetleg szállás keresése, kapcsolatfelvétel a családdal, segítség szociális segélyezés igénybevételéhez), és kortárssegítség formájában nyújtsanak segítséget a szabadulónak. Az utógondozói munkát kéthetente folyamatos kiscsoportos esetmegbeszéléssel segíti a Tanszék.
A hatékony kortárssegítés megvalósulásához elengedhetetlen, hogy az önkéntesek megfelelő képzésben részesüljenek, mielőtt a konkrét munkát elkezdenék. A program első hat órájának célja, hogy a börtön, a javítóintézet intézményeibe bepillantást nyerjenek a hallgatók mind elméleti mind gyakorlati szinten, valamint jártasságot szerezzenek az elítéltekkel való kapcsolat felvételében. Az alapozó ismeretek elsajátítása után adott év novembere táján kerül sor a háromnapos hétvégi tréning megrendezésére, amelynek célja személyiségfejlesztés, a hallgatók önismeretének növelése, illetve a csoport összeszoktatása, valamint a munka során várható nehéz helyzetekre való felkészülés. Mivel a kortárssegítő munkát a hallgatók párokban végzik, alaposan meg kell ismerniük egymást. A tréning közösségfejlesztő elemei a későbbi esetmegbeszélő csoportok támogató légkörét is magalapozzák.
A hétvégi tréningen az oktatási, személyiségfejlesztő és szocializációs célok vegyülnek. Megfogalmazott célja szerint a tréning önismereti elemekkel és szituációs gyakorlatokkal arra készíti fel a hallgatókat, hogy szabaduló elítéltekkel kapcsolatot vegyenek fel és ápoljanak, és adjanak mintát a jogkövetésre annak érdekében, hogy a szabadulók a társadalomba minél sikeresebben visszailleszkedjenek. Ahhoz, hogy ebben eredményesen tudják segíteni a szabaduló fiatalokat és a folyamat során lehetőleg maguk se sérüljenek, több dolgot tudatosítani kell bennük. Tisztában kell lenniük saját felelősségükkel, vagyis azzal, hogy minden, amit tesznek, vagy nem tesznek a rájuk bízott szabadulóval, az az ő életére hatással van. Különösen a fogva tartás időszakában. Tisztázni kell, hogy a zárt intézeti környezetben hogyan módosul egyes dolgok - pl. öltözködés, kommunikáció - jelentése. Meg kell tanulniuk érezni a segítő kapcsolat egészséges határait. Fel kell készülniük a szabadulás krízisének kezelésére is.
Nemcsak a pártfogolttal kapcsolatos viselkedés elemeit kell tisztázni, hanem segíteni kell őket abban is, hogy tudjanak egymásra támaszkodni. Tudjanak párban dolgozni, a találkozások során egymásra figyelni, együtt dolgozni. Ezen kívül tudják az esetmegbeszélő csoportot az időközben felmerülő problémák megoldására használni, tudjanak csoporttársaiktól segítséget, tanácsot kérni, tőlük kritikát elfogadni, és rájuk támaszkodni.