KRIMINOLÓGUS MESTERKÉPZÉS
az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán

Képzési szint: MA
Szakképzettség neve: okleveles kriminológus
Munkarend: nappali
Finanszírozási forma: államilag támogatott vagy költségtérítéses
Képzési idő: 4 félév
Költségtérítés: 200.000 Ft/félév
Minimális létszám: 30

Jelentkezési határidő:

Jelentkezés központi felsőoktatási jelentkezési lapon vagy
e-felvételin keresztül

Versenyképes szaktudás

A kriminológus MA programon szakemberképzés folyik. A képzés olyan jogi és társadalomtudományi felkészültséget biztosít, amely könnyen konvertálható a bűnözés kontrolljának szakpolitikáival összefüggő munkaerő-piacon.

A szakot elvégzők várhatóan a következő munkakörökben, intézményekben helyezkedhetnek el:

  • pártfogó felügyelő, áldozatsegítő és a büntető eljárásban mediátor;
  • büntetés-végrehajtási (fegyház, börtön, fogház) és az elítéltek reintegrációjával foglalkozó szakemberek;
  • bűnmegelőzési szakember a rendőrségnél, az önkormányzatnál, a központi és helyi szakigazgatásban, politikai szervezetnél, valamint a személy-és vagyonvédelmi vállalkozásoknál;
  • gyermek- és ifjúságvédelmi szakember a közoktatásban, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásban;
  • kriminálpolitikai szakértő a központi szakigazgatásban, politikai szervezetnél, non-profit szervezetnél;
  • kriminálstatisztikus a Központi Statisztikai Hivatalban, illetve annak regionális/helyi szervében, valamint a rendőrségen, ügyészségen, bíróságon;
  • bűnelkövetők (re)integrációjával foglalkozó szakember egyháznál, non-profit szervezetnél;
  • társadalomtudományi kutató műhely;
  • a kriminológia tárgykörébe tartozó ismereteket oktató felsőoktatási intézmény és középiskola;
  • tömegkommunikációs műhely, illetve szerkesztőség, amely a bűnözés és kontrolljának kérdéskörével foglalkozik.

Tudományos képzés

A tantárgyi struktúra kialakítása során külön figyelmet kapott a doktori képzés iránt érdeklődők felkészítése. A kutatói kompetenciák fejlesztése és a doktori képzéshez szükséges előképzettség biztosítása a képzési programban a törzsanyag egymásra épülő tárgyaival kezdődik, a differenciált szakmai anyag választéka pedig lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy képzésük súlypontját a gyakorlatiasabb tárgyakkal szemben az elméleti és módszertani ismeretanyagra helyezzék. A képzés egészére jellemző multidiszciplináris szemlélet és a kriminológiai problémák többszempontú - jogi, szociológiai, szakmapolitikai és módszertani - megközelítése hozzásegíti a hallgatókat a kutatói munkához szükséges reflexív gondolkodásmód és tudományos nyelvezet elsajátításához. A hallgatók tudományos érdeklődését a Tanszék oktatói komplex módon támogatják. A tutorált felkészülés, illetve a vonatkozó ismeretanyag egymásra épülő és többszempontú elsajátítása azt eredményezi, hogy a doktori képzésben részt venni kívánó hallgatók a képzés végére határozott kutatási érdeklődéssel és az eredményes kutatáshoz szükséges kompetenciákkal rendelkeznek.

Interdiszciplináris program és oktatói kar

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégebbi folyamatosan működő, s egyben legnagyobb egyeteme, amely most a kriminológus mesterképzés megindításával az országban először - és eddig egyedüliként - biztosít kriminológusképzést. A mesterképzésnek az Állam- és Jogtudományi Kar ad otthont, amelynek három évszázados tradíciója és tekintélye biztosítja a jogtudományi oktatásban a vezető szerepet, és ahol a magas színvonalú elméleti és módszertani alapozó képzést országos hírű szakemberek, a progresszív és kezdeményezőkész szellemi potenciál biztosítja. A kriminológia az 1960-as évek óta a jogászképzésben, valamint a rendőrtisztképzésben egyetemi (főiskolai) diszciplínaként kötelező tantárgy. A hazai jogi karok közül azonban önálló Kriminológiai Tanszék kizárólag az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán van 1979 óta. A Tanszék az alapképzésben több évtizede kínál olyan oktatási programot a hallgatóknak, amely biztosítja a kriminológia elméleti és gyakorlati ismereteinek széleskörű megismerését.

A kriminológus MA program azonban nem csupán a kriminológiai képzés kari hagyományaira épít. Képzési programunk átfogó interdiszciplináris ismereteket biztosít a kriminológia valamennyi részterületéről, oktatóink pedig az adott szakterületek kiemelkedő képviselői. A képzésben a jogi kar tanszékeinek oktatói mellett a társkarok - elsősorban a Társadalomtudományi Kar - neves oktatói, illetve külső intézmények elismert kutatói, szakemberei is részt vesznek.

A program során a hallgatók az alapozó tárgyaktól elindulva ismerhetik meg a kriminológia részterületeit. A széleskörű differenciálás - kötelezően és szabadon választható tárgyak formájában - ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy minden hallgató érdeklődésének megfelelően válassza ki képzésének súlypontját. A szakmai differenciálódás során a hallgatók speciális szakterületeken mélyíthetik el tudásukat, s válhatnak az egymásra épülő tematikák segítségével az adott terület szakértőivé.

Alapozó modulok: Az első félév alapozó tárgyaival a hallgatók a négy fő ismeretkör - kriminológiai ismeretek, bűnözéskontroll, módszertan és jogi ismeretek - alapvető ismeretanyagát sajátítják el. Megismerkednek a kriminológiai elmélettörténettel, illetve a bűnözés és a bűnelkövetői magatartás kortárs magyarázataival, elsajátítják a büntetőpolitika alapfogalmait és történeti-társadalmi összefüggéseit, a kriminológiai megismerés alapvető módszereit és szabályait, a bűnözési statisztikák értelmezésének módjait, illetve megkezdődik büntetőjogi és alkotmányjogi képzésük is. Az alapozó modulok elsajátítása elengedhetetlen feltétel a képzés további moduljaihoz, ezért a kreditkötelezettség az első félévben valamennyi hallgató számára azonos.

Szakmai törzsanyag: a 2., 3. és 4. félév szakmai törzsanyaga az alapozó tárgyakra építve nyújt széleskörű kriminológiai, büntetőpolitikai, módszertani és jogi ismereteket. A szakkriminológiák, az egyes bűncselekmény-típusok kriminológiája, a viktimológia, a fiatalkori bűnözés, illetve a társadalmi folyamatok és a bűnözés összefüggéseinek megértése tartoznak elsősorban a kriminológiai ismeretek moduljába. A bűnözéskontrollal kapcsolatos ismeretek között szerepel többek között a rendészet, a bűnmegelőzés és a mediáció. A hallgatók emellett folytatják módszertani és jogi ismereteik bővítését is, ez utóbbi elsősorban a széles értelemben vett büntetőjogi, illetve az emberi jogi-alkotmányjogi képzettség megszerzését jelenti.

Kötelezően választható (szakmai alternatív) tárgyak: A kötelezően választandó szakmai tárgyak a 2-4. félévekben, a szakmai törzsanyaghoz szervesen kapcsolódva nyújtanak lehetőséget a megszerzett szakismeretek elmélyítésére és specializált kriminológiai területek megismerésére. Ezzel a hallgatóknak már lehetőségük van arra, hogy az érdeklődésüknek megfelelő területeken bővíthessék tudásukat, például a kutatói orientáltságú hallgatók a többieknél mélyrehatóbb kutatás-módszertani ismeretekre tehessenek szert.

Szabadon választható alternatív tárgyak: Az első félévtől szabadon választható tárgyak kifejezetten a hallgatók érdeklődési körének megfelelő ismeretanyag elmélyítésére szolgálnak. A szabadon választható alternatív tárgyak rendkívül széles skálán mozognak, így például ebben a modulban találkozhatnak a hallgatók a média és a bűnözés összefüggéseivel, a migráció problémáival, börtönszociológiával, vagy a gazdasági és szervezett bűnözéssel.

A program része egy 200 órás szakmai gyakorlat, amelynek célja, hogy a hallgatók közvetlen tapasztalatot szerezzenek a bűnözéskontroll mindennapi gyakorlatáról. A szakmai gyakorlat helyszíne lehet minden olyan állami, önkormányzati vagy nem állami (NGO) hatóság, intézmény vagy szervezet, amely bűnözéskontroll feladatokat lát el. A hallgató - az intézmény döntése alapján - a gyakorlatnak legfeljebb az 50%-át teljesítheti saját munkahelyén is.

képzési program és kimeneti követelmények >>

Tehetséggondozás

A Kriminológiai Tanszék oktatói a jogi alapképzésben már komoly gyakorlatot szereztek a tehetséges hallgatók felkutatásában és mentorálásban. A Tanszéken több tudományos műhely és egyetemi szinten kiemelkedő színvonalú diákkör működik, aktívan zajlik a hallgatók tudományos versenyekre történő felkészítése, és a legérdeklődőbb hallgatókat a Tanszék oktatói igyekeznek a Tanszéken kívüli tudományos kutatásokba, illetve gyakorlati munkákba is bevonni. A hallgatókkal kialakított intenzív személyes kapcsolat formái a mesterképzésben is érvényesülnek. A hallgatókat támogatjuk műhelymunkák elkészítésében, tudományos versenyeken és konferenciákon való részvételben, illetve publikálási lehetőséget biztosítunk számukra kari és szakmai kiadványokban. A kutatói érdeklődésű hallgatók számára szélesebb hozzáférést biztosítunk a kutatást elősegítő infrastruktúrákhoz, például külső kutatóintézetekben. A Tanszék aktívan támogatja a hallgatók tudományos célú önszerveződését és önálló alkotómunkáját, ugyanakkor a mesterképzésben is alkalmazza az alakképzésben kialakított tutor-rendszert, amelyben minden tanszéki oktatónak vannak támogatott hallgatói.

A Tanszék oktatóinak intenzív nemzetközi kapcsolatait a mesterképzés szervezése során a nemzetközi egyetemközi viszonyok fejlesztésére is felhasználjuk. Külföldi tanulmányutakra és ösztöndíjakra jelenleg is több lehetőség áll a hallgatók rendelkezésére, tekintettel a tudományterület erőteljes nemzetközi vonatkozásaira. Ebbe beletartozik a külföldi szakmai rendezvényeken való részvétel is, amelyre a legtehetségesebb hallgatókat ösztönözzük.